Biharkeresztes Város Önkormányzata

Biharkeresztes Hajdú-Bihar megye délkeleti részén, a román határtól 6 km-re lévo település. Lakosainak száma 4.500 fő. Ezzel az ország egyik legkisebb városa, körjegyzőség, közigazgatási mikró-központ. A történeti feljegyzések alapján a település a XIII. században /1214./ alakult. A település eredeti neve Fancsal volt. 1374-tol nevezik a falut Mezőkeresztesnek és 1912-tol Biharkeresztesnek. A települést körülvevő földek a váradi püspökséghez tartoztak, a lakosai fejlődését is döntően a váradi püspökség fejlődése határozta meg. A település a tatárjárás, a török-dúlás, a Habsburg uralom alatt többször elpusztult, de lakói mindig újjáépítették. A földművelés mellett a lakosság jelentős része Nagyvárad piacait kiszolgálva, iparos tevékenységgel foglalkozott. Volt a városban tímár, csizmadia, fegyverkovács, stb. Mezőgazdasági termelése is a nagyváradi piacokra irányult. A település fejlődése a XIX. században gyorsult fel, amikor a Sárréti Járás központja js volt. Legújabb-kori életében jelentős törést szenvedett a trianoni határ létrehozásával, mert éppen a kulturális és gazdasági centrumnak számító Nagyváradtól szakította el a határ. A Romániával kapcsolatos politikai viszonyok is befolyásolták ezután a város fejlődését, többnyire a határforgalom kiszolgálása volt a feladata.1970-ig volt járási központ, 1989-tol város újra, és kistérségi centrum. Lakói közül legtöbben ma is a határforgalomnál vannak foglalkoztatva, a település ma is döntően mezőgazdasági jellegű, az ipar nem jelentős. Ma a város ellátja a környező települések közigazgatását, jelentős létszámú általános iskolája van, valamint óvodája. A középiskolája biztosítja a környék fiataljainak továbbtanulását. A képzés 3 irányú: egyrészt általános gimnázium, másrészt mezőgazdasági szakképző, harmadrészt számítástechnikai szakképző. Infrastruktúrája közepesen fejlett. Az elkövetkezendő időkben fejlődését az Európai Uniós csatlakozását döntően befolyásolja. Ez a terület lesz Nyugat-Európa legkeletibb határa.